Ez az oldal cookie-kat használ. A böngészés folytatásával jóváhagyja, hogy használjunk az oldal működéséhez szükséges cookie-kat.

Hirdetési cookie-kat csak az Ön hozzájárulása után használunk. Ezek a cookie-k az Ön viselkedése alapján segíthetnek nekünk célzott reklámokat megjeleníteni közösségi oldalakon vagy más weboldalakon.

HozzájárulokNem járulok hozzáTovábbi információk

Gyártók
GLS csomagkereső
Bankkártyás fizetés


CANIN

Barlang, 2010. 04. 12.

CANIN

2013 február 16-25

23 ember járt a SISMA-ban ezalatt az idő alatt, leginkább túrázás volt, a bivak fölötti zónában pedig  legalább 200m új járattal nőtt a barlang. A feltárók kötele elfogyott egy aknabeszállásnál, lelátni kb. 30 métert.

2013 január 6-13

Leó és 3 trieszti srác egy hetet volt lent a barlangban, a BLACK HOLE bivakban. Innen jártak le a -1000-es zónába, további több száz métert tártak fel, valamint felmértek 1600 métert. Mélységben nem sikerült továbbjutni, maradt a -1030m!

2012 december 16-20


Olasz és gyöngyösi barátainkkal közösen visszatértünk a
Canin-fennsíkon egyik fő kutatási területünknek számító
Sisma-barlangba. Nem a csapat kis mérete vagy az idő rövidsége, inkább
a lehetőségek fogyása miatt alig 300 méterrel sikerült a barlang
ismert hosszát növelni. Úgy tűnik, hogy a déli irányba tartó járatokat
omladékzónába fullasztja az egész Adria-zónában meghatározó iránynak
számító, a felszínen a völgyeket és a hágókat kijelölő 290-110 fok
körüli csapású elmozdulás. A kérdés a továbbiakban az, hogy van-e
északi irányú kitörési lehetőség az ismert zónából, illetve a
Gilberti-ház alatti hegyoldal melyik barlangjából lehet elérni a -500
méter körül húzódó fosszilis járatszintet, továbbá lesz-e lehetőség
ezeken keresztül kapcsolatot találni az eddigi projektjeink, a
Gortani, a Sisma és a Zeppelin között.
Eddigi munkánk során először próbáltuk a december közepi időpontot. A
kevés csapadék és tartós 0 fok alatti hőmérséklet optimális
feltételeket teremtett, a bejárati aknát az összesen mintegy 80 cm-es
hó nem temette még be, és a bejárati klímaszakaszon gyakran problémát
okozó jegesedés sem jelentkezett.

Mellékelek néhány fotót, aki többre kíváncsi, szeretettel várom a
picasa-képtáramban:
https://picasaweb.google.com/105038325626067729809/2012DecSisma#

Februárban nagyobb csapattal tervezünk visszatérni, hogy folytassuk a
vizsgálódásokat.

Néhány további hír a fennsíkon folyó kutatásokról:

A nemrég talált, 2300 méteres magasságban nyíló Firn-barlang mélysége
710 méter. Nem tudni egyenlőre, hogy a mélysége a szlovén vagy az
olasz oldal forrásaihoz igazodik-e, így a potenciál 1700 vagy 1400
méter. A barlang egy 500-as bejárati és két 100-as körüli aknából áll,
a kutatását a felette lévő állandó hófolt olvadása illetve a bejárat
lavinaveszélyes elhelyezkedése nehezíti.
A Roló kutatói méretes forrásbarlangban dolgoznak Tamaroz falutól pár
percre. A hozzá tartozó forrás - állítások szerint - bővizűbb, mint a
Gortani-hegyoldal forrása. A forrást tápláló magasfennsík-részlet
nagyon távol esik a könnyen megközelíthető területektől, ezért nagyobb
barlangot eddig nem ismerünk errefelé. A potenciál 1000 méter fölötti.
A Davanzo-barlangot sikerült összekapcsolni egy kisebb ismert
barlanggal, így egy méterrel növekedett a Gortani-rendszer vertikális
kiterjedése. Egy érdekes adalék: a Davanzo egyébként kényelmes
bivakját a korábbi generációk felgyülemlett szennyezése (a nem
szétválasztott és kontrollálatlanul kezelt alvó, karbidoló, raktározó
és toalett funkciók) teljesen lakhatatlanná tették, így azt a jelen
kutatások alatt nem használták.

A kutatótábor résztvevői: Sebastiano Taucer, Alex, Kiss Péter,
Bardóczi István, Szabó Lénárd.

 

2012 január 20-28

A január utolsó hetében zajló 6. Zeppelin kutatótábor során közel 2
kilométerrel növekedett a barlang ismert hossza. A fő eredmény egy
észak-nyugatias irányban tartó, 950 méteres mélységben (kb 1180 m
tszf. - kicsivel a parkoló szintje fölött) húzódó, bő kilóméteres
szakaszon nyílegyenes, fosszilis folyosó, melynek a végét jelentő
omladékán sajnos nem sikerült átbújni.

Eredeti koncepciónk a vízrendszer főágának feltárása a bő 600 méterrel
a jelenleg ismert legmélyebb pont (-1030 m) alatt fakadó forrás felé.
Ebből a szempontból az újonnan megismert barlangrészek, tekintélyes
hosszúságuk ellenére sem tekinthetők kecsegtető eredménynek, mivel a
forrás a másik irányban van, és a barlang mélységét sem sikerült
növelni. Azonban az új részek meglepő földtani összefüggésekre
világítanak rá és izgalmas perspektívákat nyitnak a továbbiakra nézve.
A fosszil folyosó végpontját jelentő omladékhegy teteje alig
néhányszáz méterrel közelíti meg a felszínt a lebukó hegyoldalban. A
folyosót kijelölő vető a felszínen is megfigyelhető: e mentén mélyül a
parkolóból a fennsíkra vezető gyalogút alatti meredek völgy. Úgyhogy
kutató barlangászok, kalandra fel, keressünk egy rövid aknasort a
parkolóhoz közel, mely bevezet a Canin mélyzónájába! Ha a szerencse
hozzánk szegődik, akkor a túloldalt Bovecnél jövünk ki, jobbra
kanyarodva meg a Gortanin át a Foran del Muss is bekapcsolható lehet a
rendszerbe.

Ahogyan a mellékelt poligon-metszeten is látható, hogy az új folyosó,
a Sirokkó-fosszil azonos tszf. magasságban húzódik az
Észak-Nyugati-Canin két ismert, fő vízgyűjtőjével, a Gortani Grande
Meandrójával, illetve a Fonda-Sisma-Laricetto patakos alsó szintjével.
Azonban a Sirokkó-fosszil valószínűleg a gerinc alatti vetőműködés
következtében lefűződött, a Zeppelin a víznyomjelzéses vizsgálatok
szerint jelenleg a szlovén oldalra vezeti a vizét - de a hirtelen
árvizek okozta nagymértékű visszaduzzadás esetén ezen az ősi
patakmedren keresztül az olasz oldalra bifurkál.

Egy további eredmény a fennsíkon a múlt hétvégéről: az olaszok
folytatták a Bila Pec sziklafalában nyíló, a Gortani folyosóhálózatába
is bekapcsolt Rolo feltárását. A mintegy 2 kilométer hosszúságban
megismert barlangrész jelenlegi végpontja egy akna teteje, az elért
legnagyobb mélység 650 méter (1200 m tszf). Kutatótársaink térképet
egyelőre nem küldtek, de a végpont valahová a sípálya alá esik, és
reménykedhetünk abban, hogy a Rolón keresztül akár a Gortani szifonja
mögé eső részek is elérhetők lehetnek, de a Zeppelin új részei sem
esnek már irreálisan messzire.

A leindulásunk hétvégéjén a trieszti barlangi mentők téli felszíni
gyakorlatukat tartották. Egyikük alatt beszakadt a hó, és egy néhány
méteres hasadékba zuhant, ahol a lábát törte. A helikopternek aznap
volt még egy fordulója is, az este folyamán eltévedt osztrákokat
kellett összeszedni a fennsíkon.

Köszönjük a segítséget:
Zsólyomi Zsolt kötél
MKBT OSZ kötél
Pataki Robi, Perényi Kati világítás SCURION
CGEB kötél, vasak
BMSZ védőfelszerelés

Fő támogatónk:
www.explo.hu

Canin Explo Team: Kiss Péter, Szabó Lénárd, Zih József


Trieszti CGEB: Marco Sticotti, Space, Giusto

 

 

2011. október 8.

Ezen a nyáron a PALA CELAR oldalon csak egy akciónk volt, július elején. Az OP3 zsombolyt kezdtük el átvizsgálni, egy esetleges ZEPPELINnel való csatlakozás reményében. A felszínen 2nap ítéletidő, bőséges eső, ami átcsapott hóviharba. Lehullott 15cm hó, ami következő nap szép lassan elolvadt, jó kis vízeséseket produkált a barlangban. Lejutottunk kb 250 méterig.

 

Ma 5 fős csapat ébredt SELLA NEVEAn, persze az elmaradhatatlan hóban. Az autóparkolóban (1100m tszfm) 10cm a hó vastagsága. Mi lesz még feljebb? Szerencsére nem volt 1850 méteren sem nagyobb a hó, így elfogadható körülmények között lehetett lejutni az OP3-ba (ebben a magasságban van a bejárat). -35-ig sikerült beszerelni. Az itt következő akna bejárata nagyon omladékos, a kevésbé töredezett oldalán meg elég sok víz folyt. Ennek a beszerelésére most nem volt lehetőség. A barlangot nem adjuk fel, 2012-ben folytatjuk.

 

 

Ez történt 2011 március 8-14 között

Rövid, de eredményes akcióban folytattuk a Canin fennsíkon a Zeppelin kutatását.

Egy lavinaveszélyes és egy hóviharos időszak közötti időjárási ablakban szűk 2 napunk maradt a föld alatti munkára.

Márc. 8-9 felmenet a hegyre, bejárat kiásása, lemenet a barlangba.

Márc. 10. az első nap feltérképeztük a tavalyi új részeket, melyek mintegy 1 kilométer hosszúságúak, és roppant tágasak. Majd különböző mászások után a második nap (márc. 11.) vége felé sikerült bejutnunk egy gyönyörű, tisztára mosott szifon-szakaszba, ahol az össze-vissza tekergő járatokban, dübörgő huzatban feladtuk a térképezést.

A barlang elért legnagyobb mélysége 1030 méter. Az új részekből mintegy 2200 métert térképeztünk fel, és legalább egy kilométernyi bejárt rész maradt felméretlen.

A feltárás technikája a huzat irányának folyamatos követése mellett bontás, szűkület-tágítás, valamint kürtőmászás, illetve ereszkedés.

Márc. 12-13 kijövet a barlangból, lejövet a hegyről.

A magyar csapatok canini tevékenységének elmúlt 10 éve alatt bekövetkezett 6 mentőszolgálati beavatkozást igénylő esete illetve balesete negatív felhangokat is szült az olasz barlangászok körében. A mostani akcióban azonban régi olasz barátunk, Marco Sticotti mellett velünk tartott Paolo de Curtis, akit a trieszti mentőszolgálat az indulást megelőző napon választott a vezetőjének. Az ilyen személyes bemutatkozás és csapatmunka sokat segít abban, hogy a megítélésünk javuljon.

Ismét bebizonyosodott, hogy a több napos téli földalatti munkához, különösen nehezen megközelíthető terepen, gyorsan változó időjárási körülmények között elengedhetetlenül szükséges egy itthoni háttérember, aki folyamatosan ellátja a csapatot az aktuális időjárás-információkkal.

A hétvége során kutatótársaink a Sismába készültek, sajnos a bejáratot elzáró hó és jég nem tette lehetővé, hogy alászálljanak. A kedvezőtlen felszíni körülmények miatt hasonlóan jártak az Olasz Canin egyik legmagasabban nyíló barlangját, a Queen Mamát kutatni szándékozó olaszok is, illetve egy másik csapat, akik a Gronda Pypotéba készültek. Egy ötödik vállalkozás meg búvár-módszerekkel a Gorjuda-forrásbarlangban dolgozott. Szóval olyan kutatóélet volt most a Caninon, mint egy jobb napon a Szépvölgyi zónában.

A kutatások nem jöttek volna létre a trieszti CGEB, AXXXO és GSSG csoportok, valamint az explo.hu felszerelés-webáruház támogatása nélkül.

Képek a http://barlangkutato.freeblog.hu/ oldalon.

Zih József, Kiss Péter, Marco Sticotti, Paolo de Curtis
Szabó Leó (a beszámoló írója)
 

 

2011 február 19 - jelentős, 70cm hó hullott tegnapra a ZEPPELIN környékén, a kialakult lavinaveszély miatt a mai indulás időpontját, bizonytalan ideig, elhalasztottuk.

2011 január 10-12 közötti sikertelen SISMA-kísérlet (vastag jégdugó -100-on, feladtuk a küzdelmet).

2011 január 29 - február 6 közötti SISMA tábor Szabó Lénárd (LEÓ) írása:

Az előzményekről röviden: az elmúlt néhány év során három nagyobb (1-2 hetes) és több rövidebb akció során az olaszok által feltárt három, 5-700 méter mély aknabarlangját sikerült összekötni, illetve ismert hosszukat sok kilométer járattal megnövelni.

Az eddigi vállalkozásainkat az árvízmentes téli időszakra időzítettük, de az idei szezon tulajdonképpen nyáron kezdődött, mikor az FTSK csapata kitágította a bejárati szűkületet, és hómentesen lezárta a barlangot.

A második lépcsőre januárban került sor. Kutatótársaink a Pádisra indultak, de ott akkora olvadás indult be, hogy nem szálltak le a föld alá, inkább átmentek a Caninra. Kiásták a Sismát a hó alól, és átvésték a -60 méteren található jégdugót is. Sajnos azonban a visszafagyás olyan ütemű volt, hogy nem vállalhatták annak a kockázatát, hogy leereszkednek a föld alá, és mire jönnének ki, ismét rájuk fagy a bejárat. Elhatároztuk korábban ugyanis, hogy a hosszabb téli kutatásaink tervezett kijövetelére felszíni csapatokat is szervezünk, akik segítenek kiásni a bejáratot, ha hirtelen havazás vagy fagyás miatt az elzáródna.

Ilyen előkészületek után érkeztünk az idei kutatásra. 12 társammal együtt 8 napot töltöttünk a föld alatt. Az idén talált járatok és aknák hossza meghaladja a másfél kilométert, és mintegy két kilométernyi barlangrészt térképeztünk föl.

Munkánk helyszíne egy 5-600 méter mélység között húzódó fosszilis szint, melyben korábban egy fő és két oldaljáratot találtunk. Reméltük, hogy a főjárat tovább folytatódik egyenesen, de kénytelenek voltunk elvetni ezt az elképzelésünket, miután beláttuk, hogy a tektonikus mozgások ezt már korábban megtették a barlanggal, ha élhetek ilyen geológiai szóviccel.

Idén került sor a főjáratot megszakító aknák feltárására is. Régi sejtésünk igazolódott be, egy alsóbb járatszintet találtunk itt, melynek részei az olasz kutatók munkája nyomán ismert már volt a szomszédos Laricetto barlangból. Korábban a Sismát négy különböző aknasoron át is összekötöttük a szintén szomszédos Fondával, most meg a Laricettót három helyen kapcsoltuk bele a rendszerbe. Mert ha mi összekötünk három barlangot, azt nagyon alaposan tesszük.

Az egyik oldalágban sikerült továbbjutnunk egy erősen áttektonizált szakaszba. Itt kötelünk és időn fogytával egy nagyobb akna szájánál torpantunk meg, de lehet, hogy a kutatások folytatása itt egy új, a főággal párhuzamos zónát eredményez.

Továbbá érdekes és kitett kürtőmászásokkal gyarapítottuk a barlang hosszát, de ezek bejárása során sajnos nem bukkantunk továbbvezető járatokra.

A teljes Gilberti-rendszer immár 9 kilométer körüli hosszban ismert, melyből a magyar új részek megközelítik a hat kilométert.

A kutatóhét végére biztosítócsapat érkezett a helyszínre, szerencsére ezúttal nem kellett minket kiszabadítaniuk, ehelyett kipróbálták az új felvonókat és sípályákat, valamint néhányan leereszkedtek a barlangba, hogy bekapcsolódjanak az ott folyó munkába. Továbbá két csapatban összesen négy olasz barátunk is látogatást tett a bivakban.

Csatolok néhány fotót</s

Kosárba

Kosárba helyezve

Betöltés...

...
Hiba

Sikertelen művelet

Ismeretlen hiba, kérjük, próbálja újra.